Miért nő az ételallergia?

Az NHS adatai azt mutatják, hogy 2013 óta több mint kétszeresére nőtt az allergia miatt kórházba került emberek száma. Az Élelmiszer-szabványügyi Ügynökség adatai szerint az Egyesült Királyságban több mint 2 millió ember él diagnosztizált ételallergiával.

Az allergia elmúlt évtizedekben tapasztalható növekedése különösen nyugaton volt észrevehető – Angliában 2013 és 2019 között 72 százalékkal , 1015-ről 1746-ra nőtt az anafilaxia (akut allergiás reakció) miatti kórházi felvételek száma a gyermekek körében.

Élelmiszerallergiáról akkor beszélünk , ha a szervezet immunrendszere tévesen fenyegetésként kezeli az élelmiszerekben található fehérjéket, és az anafilaxia életveszélyes lehet. De fontos különbséget tenni az allergia és az intolerancia között, amelyeket bizonyos élelmiszerek emésztési nehézségei okoznak.

A számok növekedése nem egyszerűen annak köszönhető, hogy jobban tudatában vagyunk az allergiáknak, vagy egyre jobban diagnosztizáljuk őket, mondja Dr. Alexandra Santos, gyermekallergiás tanácsadó. Számos nagy horderejű elmélet létezik arról, hogy mi áll ennek a növekedésnek a hátterében, kezdve a napfény hiányától a bélbaktériumokat érintő étrendi változásokig. Bár nincs egyértelmű egyetlen oka a növekedésnek, az ok „valószínűleg a környezeti tényezőkkel és az életmódunkkal kapcsolatos” – mondja Santos.

Kisgyermekek kerülik az allergéneket

A londoni King’s College LEAP (Learning Early About Peanut Allergy) tanulmánya szerint a jól ismert allergének elkerülése az élet korai szakaszában növelheti az allergia kialakulásának kockázatát . Megállapította, hogy „a korai gyermekkori földimogyoró-expozíció csökkenti a földimogyoró-allergia kialakulásának kockázatát”, és 81 százalékkal csökkent a földimogyoró-allergia azon ötéves gyerekek körében, akik születésüktől kezdve rendszeresen ettek földimogyorót, összehasonlítva azokkal, akik ettek. nem.

A megállapítás mögött meghúzódó elméletet „kettős allergén expozíciónak” nevezik. Azonosítja, hogy még ha a gyerekek kerülik is az allergének fogyasztását, akkor is ki lesznek téve ezeknek a por, a bútorokkal való érintkezés és esetleg a krémek révén, és ez immunválaszt válthat ki. Ahol „az allergiás antitestek a bőrön keresztül képződnek”, különösen az ekcémás csecsemők gyulladt bőrén, mielőtt egy ételt elfogyasztottak vagy ittak volna, az immunrendszer túlzottan reagál az ételre – magyarázza Santos, aki részt vett a betegségben. LEAP tanulmány. Feltételezhető, hogy ez az oka annak, hogy az ekcémás csecsemőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki allergia .

Úgy gondolják, hogy a kezdeti években lehetőség nyílik a potenciális allergénekkel szembeni tolerancia kialakítására, mivel „a bélrendszer immunrendszere felkészült arra, hogy tolerálja az idegen anyagokat, például az ételt” – mondja Santos. Az NHS webhelye tanácsokat ad olyan élelmiszerek bevezetéséhez, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki csecsemőknél és kisgyermekeknél.

A jobb higiénia a hibás?
A „higiéniai hipotézis” azt sugallja, hogy a korai gyermekkori baktériumoknak való kitettség véd az allergia kialakulásától. Azt javasolja, hogy a modern társadalomban csökken a keresztfertőzések lehetősége a háztartásokban, a háztartások méretének csökkenése, a háztartási felszereltség javítása és a személyes higiénia magasabb színvonala miatt. Sok tudós azonban kritizálja ezt a hipotézist, és a szakértők egyetértenek abban, hogy a jó higiénia fontos a betegségek elleni védekezésben.

Az elmélet egy újabb változata, a „régi barátok” hipotézise szerint a probléma nem az otthona tisztasága, hanem az, hogy a bélrendszerben találkoznak-e különböző típusú mikroorganizmusok. Graham Rook, aki kidolgozta az elméletet, azt sugallja, hogy mivel hosszú evolúciós kapcsolatban állunk bizonyos mikroorganizmusokkal, az immunrendszer ártalmatlannak ismeri el őket. De a bélrendszerünk mikrobiotája a modern életmódnak köszönhetően lassan megváltozik, így kevesebb a „régi barát” mikrobánk, amelyek segítettek immunrendszerünknek reagálni az idegen anyagokra. Vannak bizonyítékokhogy az antibiotikumok gyermekkori szedése növelheti az ételallergia kockázatát, mivel elpusztítják a barátságos bélbaktériumokat és a rossz baktériumokat. “A bélben lévő mikrobiom valószínűleg befolyásolja az ételtűrő képességünket vagy az ételallergia kialakulását” – mondja Santos, különösen korai életszakaszban.

Az elválasztástól kezdődő változatos étrend „megvéd az ételallergia kialakulásától”, mivel elősegíti a jótékony bélbaktériumok fejlődését – teszi hozzá Santos. Olvasson többet az egészséges bélrendszerért való táplálkozásról a BBC Food oldalán .

Mi a D-vitamin szerepe?

Egyes kutatások összefüggést mutatnak a fiatalkori napsugárzás és az allergia kockázata között.

Egy ausztrál és egyesült államokbeli tanulmány az anafilaxiás sokkoló kórházi felvételek, valamint az anafilaxiás sokk kezelésére leggyakrabban használt epinefrin autoinjektor receptek gyakoriságát vizsgálta a két országban. Alacsonyabb arányt figyeltek meg azokban a régiókban, ahol több napfény volt. Egy további tanulmány szerint az ősszel és télen született ausztrál csecsemőknél magasabb volt az ételallergiák aránya, mint a tavasszal és nyáron születetteknél. A kutatók azt javasolták, hogy az összefüggések a D-vitamin szintjének tudhatók be, amely tápanyag akkor termelődik, amikor a bőr napfénynek van kitéve.

Egy német tanulmány azonban megállapította, hogy azoknál, akiknek születéskor magasabb a D-vitamin-aránya, nagyobb valószínűséggel alakul ki ételallergia három éves korukban. „Ez egy Goldilocks forgatókönyve lehet” – írja Kari Nadeau The End of Food Allergy című könyvében , „mind a túl kevés D-vitamin, mind a túl sok D-vitamin problémás”. Santos szerint „több bizonyítékra van szükségünk” ahhoz, hogy felmérjük a D-vitamin jelentőségét az allergia megelőzésében.

Az Egyesült Királyságban október és március eleje között nem jutunk elegendő D-vitaminhoz, ezért az Egészségügyi Minisztérium azt javasolja , hogy sokunknak szedjünk D-vitamin-kiegészítőt ezekben a hónapokban, vagy egész évben azoknak, akik nem mennek ki gyakran a szabadba. Azt is javasolja, hogy a szoptatott csecsemők születésüktől kezdve kapjanak D-vitamin-kiegészítőt (az anyatej-helyettesítő tápszert már vitaminokkal dúsították), és minden egy és négy éves kor közötti gyermek kapjon napi 10 mikrogramm D-vitamint tartalmazó kiegészítést. További információ a D-vitaminról itt: BBC Food .

Új ételek az étrendünkben

Nemcsak az allergiák aránya nőtt, hanem fokozatosan nőtt azon élelmiszerek köre is, amelyekre az emberek allergiásak. Santos azt sugallja, hogy ennek oka lehet az új élelmiszereknek való fokozott kitettség, akár azért, mert behozzák őket, akár az utazás során. „Ez történt néhány évvel ezelőtt a kivivel – mondja –, „nem olyan gyümölcsöt fogyasztottak Európában, de aztán az 1980- as években , a bevezetése után elkezdtük látni a kiviallergiát”.

Elméletileg „bármire allergiásak lehetünk” – mondja Santos. Azonban „nyolc élelmiszercsoport teszi ki az ételallergiák körülbelül 90 százalékát” – teszi hozzá. A leggyakoribb ételallergia a tehéntej, a tojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a magvak, valamint a hal és a kagyló.

Az allergia hatása
Az allergiára adott válaszok az enyhétől a súlyos anafilaxiáig terjednek, ami sürgős orvosi ellátást igényel. Jelenleg nincs gyógymód az ételallergiára, és az állapot kezelése az étel kerülésén és az expozíció esetére sürgősségi kezelési terven múlik. Az NHS honlapján számos allergiás teszt létezik. Az allergia azonban továbbra is aggodalomra ad okot, és egyre több ember számára a mindennapi élet része.

https://www.bbc.co.uk/food/articles/allergies

Glutén?- és további allergének?

Jelen cikkben vizsgáljuk a gluténérzékenység tüneteit, illetve megnézzük a jogszabályi hátterét az allergéneknek, mik is ezek pontosan.

A gluténérzékenyeknél a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása jön létre.
A tápanyagok a vékonybél bolyhain keresztük szívódnak fel, így amennyiben itt a felszívódás nem megfelelő, akkor a táplálék nem tud hasznosulni, a vitaminok, ásványi anyagok hiánya pedig betegségek kialakulásához vezet.

A gluténérzékenység klasszikus tünetei:

• (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
• zsírfényű széklet
• étvágytalanság, fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
• tejcukorérzékenység(laktózintolerancia)
• fogzománc hibák, korai fogromlás
• rendszeresen visszatérő afták a szájban

A felszívódási gondok miatt kialakuló tipikus problémák:

• vashiány, vérszegénység(a nem megfelelő vas- és B12-felszívódás miatt)
• fáradékonyság, (migrénes) fejfájás
• súlyproblémák
• hajhullás, körömtöredezés
• izomfájdalom, izomgyengeség (a kálium és magnézium nem kielégítő felszívódása miatt)
• csontritkulás, csontdeformitások (a kalcium és D-vitamin nem megfelelő hasznosulása miatt)
• menstruációs problémák
• pikkelysömör (psoriasis), bőrtünetek (hámló és erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén)
• Duhring-betegség (csalánkiütésre hasonlító hólyagok a bőrön)
• egyéb autoimmun betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, ízületi betegség)

Mik az allergének?

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE
(2011. október 25.)
a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

II. MELLÉKLET
ALLERGIÁT VAGY INTOLERANCIÁT OKOZÓ ANYAGOK ÉS TERMÉKEK

1. Glutént tartalmazó gabonafélék, azaz búza (például tönkölybúza vagy khorasan búza), rozs, árpa, zab, illetve hibridizált fajtáik, valamint a belőlük készült termékek, kivéve:
a) búzából készült glükózszirup, beleértve a dextrózt is;
b) búzából készült maltodextrin;
c) árpából készült glükózszirup;
d) alkoholpárlatok – így például mezőgazdasági eredetű etil-alkohol – készítéséhez használt gabonafélék.

2. Rákfélék és a belőlük készült termékek.

3. Tojás és a belőle készült termékek.

4. Hal és a belőle készült termékek, kivéve:
a) vitaminok vagy karotinoidkészítmények hordozójaként használt halenyv;
b) a sör és a bor derítőanyagaként használt halenyv vagy vizahólyag.

5. Földimogyoró és a belőle készült termékek.

6. Szójabab és a belőle készült termékek, kivéve:
a) teljes mértékben finomított szójababolaj és zsír;
b) szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E306), természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol-szukcinát;
c) szójabab olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol-észterek;
d) szójabab olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter.

7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt), kivéve:
a) alkoholpárlatok – így például mezőgazdasági eredetű etil-alkohol – készítéséhez használt tejsavó;
b) laktit.

8. Diófélék, azaz mandula (Amygdalus communis L.), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió (Carya illinoinensis [Wangenh.] K. Koch), brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia vagy queenslandi dió (Macadamia ternifolia) és a belőlük készült termékek, kivéve az alkoholpárlatok – így például mezőgazdasági eredetű etil-alkohol – készítéséhez használt csonthéjasok.

9. Zeller és a belőle készült termékek.

10. Mustár és a belőle készült termékek.

11. Szezámmag és a belőle készült termékek.

12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben; a számítást a fogyasztásra kész termékekre vagy a gyártó utasítása alapján elkészített termékekre vonatkozóan kell elvégezni.

13. Csillagfürt és a belőle készült termékek.

14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

Forrás:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A02011R1169-20140219
https://www.healthline.com/nutrition/signs-you-are-gluten-intolerant#The-bottom-line
https://www.allergiakozpont.hu/glutenerzekenyseg